Dekart koordinatalar va vektorlar
![Dek art
k oordi nat al ar
v a v ek t orl ar](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_1.png)
![Fazodagi har qanday а
v ek t orning k oordinat alarini
quy idagi k o’rinishda y ozish
mumk in
а = х i + у j + zk ,
bu erda x, y, z-
k oeffi t sent lar](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_2.png)
![Vek t or k oordinat alari
р
i
x yA (x; y; z )
11 р { х ; у ; z }
0 { 0; 0; 0 }1 k р = х i + у j + zk
jz
0 = 0i + 0j + 0k](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_3.png)
![Vek t orlar ust ida amallar
1. I k k i yok i undan ort iq ve k t orlar y ig'indisining
har bir koordinat asi ushbu ve k t orlarning mos
koordinat alari yig'indisiga t e ng а { х
1 ; у
1 ; z
1 } b { х
2 ; у
2 ; z
2 }
а + b = { х
1 + x
2 ; у
1 + y
2 ; z
1 + z
2 }
2. I k k i ve k t or ayirmasining har bir
k oordinat asi ushbu ve k t orlarning mos
k oordinat alarining ayirmasiga t e ng.
а – b = { х
1 – x
2 ; у
1 – y
2 ; z
1 – z
2 }](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_4.png)
![Vek t orlar ust ida amalar
3. Ve k t or k o'payt masining son bilan har bir
koordinat asi bu songa mos ke ladigan ve k t or
koordinat asining ko'payt masiga t e ng. а { х
1 ; у
1 ; z
1 }
k а { k х
1 ; k у
1 ; kz
1 }](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_5.png)
![Misollar
а { 3 ; -7 ; 2 } b { -5 ; 4 ; 1 }Be r-n :
Top.k / k : р = 3 а – 2 b
Ye chish :
3 а { 9 ; -21 ; 6 }
-2 b { 10 ; -8 ; -2 }
р { 19 ; -29 ; 4 }+ q = -5 а + 6 b
-5 а { -15; 35; -10 }
6 b { -30; 24; 6 }
q { -45; 5 9 ; - 4 }+](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_6.png)
![Vek t or k oordinat alari v a uning boshi
v a oxiri k oordinat alari orasidagi
bog'liqlik
АВ
O
A (x
1 ; y
1 ; z
1 )В ( x
2 ; y
2 ; z
2 )
АВ { х
2 – x
1 ; у
2 – y
1 ; z
2 – z
1 }O В { х
2 ; у
2 ; z
2 }
OA { х
1 ; у
1 ; z
1 }–А В = AO + OB = – OA + OB = ОВ – ОА](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_7.png)
![Vek t or k oordinat alari v a uning boshi
v a oxiri k oordinat alari orasidagi
bog'liqlik
Har bir ve k t or k oordinat asi uning oxiri
va boshining t e gishli k oordinat alari
orasidagi ayirmasiga t e ng.
Misollar
А(5; 3 ; –4 ), В(–2; 4 ; 1 )
АВ { –2 – 5 ; 4 – 3 ; 1–(–4) }
АВ { –7 ; 1 ; 5 }
M ( –3 ; 8; 2 ), N ( 0 ; –6; 5 )
MN { 0 – (–3); –6 – 8; 5 – 2 }
MN { 3; – 14; 3 }](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_8.png)
![AB k esmaning o’rt asi M nuqt aning
x,y,z k oordinat alarini uning Av a B
uchlari orali ifodalanadi
М
A ( x
1 ; y
1 ; z
1 )В (x
2 ; y
2 ; z
2 ) С
х
1 + х
2
2x =
y
1 + y
2
2y =
z
1 + z
2
2z =
O](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_9.png)
![Vek t or uzunligi
O
x yA ( x; y; z )
|а |= √ x 2
+ y 2
+ z 2
аz](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_10.png)
![???????????????????????????????????????????????? ?????????????????????????????????????????????????????? masofa
A ( x
1 ; y
1 ; z
1 ) В ( x
2 ; y
2 ; z
2 )│ А В │ = (
√ x
2 – x
1 ) 2
+ (y
2 – y
1 ) 2
+ (z
2 – z
1 ) 2
А В = (
√ x
2 – x
1 ) 2
+ (y
2 – y
1 ) 2
+ (z
2 – z
1 ) 2](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_11.png)
![Vek t orlar orasidagi
burchak
ab
О
АВ
α
( a; b ) = ( ОА; ОВ ) = α](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_12.png)
![Vek t orlarning sk aly ar
k o’pay t masi
Vektorlarning skalyar ko’paytmasi ular modullari bilan ular
orasidagi burchak kosinusi ko’paytmasiga teng
a b = a b cos ∙ │ │∙│ │ ( a; b )
Agar vektorlar perpendikulyar bo’lsa , ularning skalyar
ko’paytmasi nol ga teng. Aksincha, noldan farqli
vektorlarning skalyar ko’paytmasi nolga teng bo’lsa,
vektorlar perpendikulyar bo’ladi.
a b = 0
∙ a b](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_13.png)
![Vek t orlarning sk aly ar
k o’pay t masi
a a = a∙ 2
= |a| 2
a b = x
1 x
2 + y
1 y
2 + z
1 z
2Ve k t orning sk aly ar k o’pay t masi
f ormulasi
a{x
1 ; y
1 ; z
1 } va b{x
2 ; y
2 ; z
2 }](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_14.png)
![Vek t orlarning sk alay r
k o’pay t masi
x
1 x
2 + y
1 y
2 + z
1 z
2
cos α =
√ x
1 2
+ y
1 2
+ z
1 2
∙ √ x
2 2
+ y
2 2
+ z
2 2
α = arccos x
1 x
2 + y
1 y
2 + z
1 z
2
√ x
1 2
+ y
1 2
+
z
1 2 ∙ √ x
2 2
+ y
2 2
+
z
2 2 a {x
1 ; y
1 ; z
1 } va b {x
2 ; y
2 ; z
2 } nolga t e ng bo’lmagan
ve k t orlarning sk aly ar k o’pay t masi ning k osinus
burchagi](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_15.png)
![Vek t orlarning sk alay ar
k o’pay t masi
1. a 2
0≥ , приче м a 2
> 0 при а =F 0 .Har qanday a , b , c и любого числа k справедливы
равенства:
2. a b = b a (пе ре м е стите л ьны й з ак он).
3. ( a + b ) c = a c + b c ( распре де л ите л ьны й
з ак он) .
4. k ( a b ) = ( k a ) b ( соче тате л ьны й з ак он) .](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_16.png)
![Угол м еж ду прям ы м и
│ x
1 x
2 + y
1 y
2 + z
1 z
2 │
cos φ =
√ x
1 2
+ y
1 2
+ z
1 2
∙ √ x
2 2
+ y
2 2
+ z
2 2A gar p {x
1 ; y
1 ; z
1 } va q {x
2 ; y
2 ; z
2 } – a va b t o'g'ri
chiziqlarning y o'nalish ve k t orlari bo’lsa , cos φ
burchak ni t oppish f ormulasi :
φ = arccos │ x
1 x
2 + y
1 y
2 + z
1 z
2 │
√ x
1 2
+ y
1 2
+
z
1 2 ∙ √ x
2 2
+ y
2 2
+
z
2 2a va b to'g'ri chiziqlarning yo'nalish vektorlari](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_17.png)
![](/data/documents/0eeb6468-8295-40d6-8edc-b05b3c4282d5/page_18.png)
Dek art k oordi nat al ar v a v ek t orl ar
Fazodagi har qanday а v ek t orning k oordinat alarini quy idagi k o’rinishda y ozish mumk in а = х i + у j + zk , bu erda x, y, z- k oeffi t sent lar
Vek t or k oordinat alari р i x yA (x; y; z ) 11 р { х ; у ; z } 0 { 0; 0; 0 }1 k р = х i + у j + zk jz 0 = 0i + 0j + 0k
Vek t orlar ust ida amallar 1. I k k i yok i undan ort iq ve k t orlar y ig'indisining har bir koordinat asi ushbu ve k t orlarning mos koordinat alari yig'indisiga t e ng а { х 1 ; у 1 ; z 1 } b { х 2 ; у 2 ; z 2 } а + b = { х 1 + x 2 ; у 1 + y 2 ; z 1 + z 2 } 2. I k k i ve k t or ayirmasining har bir k oordinat asi ushbu ve k t orlarning mos k oordinat alarining ayirmasiga t e ng. а – b = { х 1 – x 2 ; у 1 – y 2 ; z 1 – z 2 }
Vek t orlar ust ida amalar 3. Ve k t or k o'payt masining son bilan har bir koordinat asi bu songa mos ke ladigan ve k t or koordinat asining ko'payt masiga t e ng. а { х 1 ; у 1 ; z 1 } k а { k х 1 ; k у 1 ; kz 1 }